Bő egy éve írtam a hazai demográfiai kilátásokról, ami a napokban ismét forró témává vált a vendégmunkások kapcsán. A vitát sokszor színezik személyes vélemények, érzések is, ami teljesen érthető.

Kedvenc sztorimat ennek kapcsán Takács Balázs, a TDK ügyvezetője mesélte el 2023-ban egy szombathelyi konferencián. Arról lamentált, hogy a cégnél dolgozók eleinte nem örültek a külföldi vendégmunkásoknak. Hosszú hónapokba telt, mire a dolgozók megértették, hogy a vas megyei munkaerőpiaci helyzet miatt nehezen vagy csak nagyon drágán találnak új munkaerőt a cég bővítéséhez.

Ha nincs új munkaerő, akkor nem tudnak extra megrendeléseket teljesíteni, azaz nincs többletbevétel. Így a béremelések is karcsúbbak lehetnek. Ez a transzparencia, illetve a vezetés maximális együttműködő hozzáállása vezetett ahhoz, hogy végül rendeződtek a viszonyok. Kölcsönösen elfogadták egymást a hazai és vendégmunkások és együtt több értéket tudtak teremteni.

Ami egy vállalatnál történik, az kicsiben megmutatja, hogy milyen kihívások állnak az egész gazdaság előtt. A nyugdíjrendszert különösen megviseli a csökkenő népesség és az öregedés. Csaba László erről is beszélt egy mai konferencián. És annak költsége mindannyiunkat terhel a jövőben.

A gazdasági egészét tekintve számos megoldás kínálkozik: a születésszám (reprodukciós ráta) növelése csak hosszabb távon enyhíti ezt a feszültséget. Ugyanígy hosszabb kifutása van a készségek, képességek fejlesztésének, ami a munkaerő hatékonyságát növelheti. Ez pedig egy nagyobb fordulatszámot jelentene a gazdaság motorjában. Rövid távon gyógyírt a külföldön élők hazatérése, illetve a vendégmunkások nagyobb létszáma jelenthet; bár világos, hogy ez utóbbi jelenleg politikailag érzékeny terület.

Gazdasági szempontból ott kezd igazán érdekessé válni a történet, hogy jelentős különbség van az EU-ból és nem EU-ból érkező vendégmunkások között. Az EU-ból érkező vendégmunkások átlagos bére meghaladja az itthoniakét, míg az EU-n kívüli vendégmunkások átlagos bére az alatt van.

Azaz a G7 cikke szerint a jól fizető munkák esetében az EU-ból jövők részéről van kiszorító hatás, míg a nem EU-s vendégmunkások alapvetően az alacsonyabb bértartományban keresnek. Fontos látni, hogy ezek a gazdaság egészét tükröző adatok. Egy-egy régióban az is igaz lehet, hogy a nem EU-s vendégmunkások nyomják lefelé a bérszintet a hazai munkavállalók kárára.

Mennyi-mennyi szempont, amit mérlegelni lehet és kell is a szabályozásnál, annak újragondolásánál, illetve a társadalmi egyeztetésnél a közös jövőnk kapcsán. ☝