Ezt a választ adta a kérdésemre Judit három évvel ezelőtt, tavasszal egy üzleti konferencián. A téma egy vezetői dilemma volt, azon belül is az a helyzet, amikor egy átszervezés nyomán olyan új beosztottak kerülnek a csapatba. Olyanok, akik kisebb fordulatszámon pörögnek, kevésbé akarnak és/vagy tudnak teljesíteni a már meglévő csapattagokhoz képest.

Judit egy pénzügyi intézmény felsővezetője volt és arról diskuráltunk, hogy ő mit tett ilyen helyzetben. Azt mondta, a helyzet nagyon egyszerű: pakold tele feladattal. És akkor törik vagy hajlik. Azaz vagy felmond vagy felveszi a fordulatszámot és végül beilleszkedik a csapatba.

A sors fintora, hogy egy hónappal később egy másik konferencián találkoztam ugyanezen intézmény másik felsővezetőjével, Róberttel. A kávészünetben értekeztünk és szóba került az a szituáció, amit korábban Judittal is kiveséztem. Robi más stratégiát javasolt: vegyél el tőle minél több feladatot, kerüljön ki a vérkeringésből, előbb-utóbb hibázni fog és elhasal a szervezetben.

Két egészen eltérő stratégia, egészen más kultúra és szemlélet. Bár van közös kimenetelük, ami mindkét stratégia esetében megvalósulhat.
Szerintetek milyen érvek szólhatnak Judit és Robi stratégiája mellett? Én végül egyiket se választottam, de azóta is sokszor töprengek rajtuk.