És mit sportolsz? – szokta kérdezni János, egy 200 fős hazai nem-pénzügyi vállalat ügyvezetője az állásinterjúin. Már persze azokon, amelyekre hívják, hiszen az utóbbi években a középvezetőkkel közösen átalakították a menedzsment struktúráját. Így János csak azokon az interjúkon vesz részt, ahol a középvezetők erre igényt tartanak.
Egyrészt azért, hogy Jánost tehermentesítsék, másrészt azért, mert a döntéseket amúgy is a középvezetők hozzák. Az erős vagy éppen a kevésbé dinamikus jelöltek melletti elkötelezettség felelőssége is a középvezetőké a nap végén.
Ha bent van az interjún, János figyel, véleményt formál és mindössze ezt az egy, sporttal kapcsolatos kérdést teszi fel. Hogy miért csak ezt? Mert szerinte ebből többet meg lehet tudni a jelöltről, mint egy AI-val szerkesztett és feldíszitett önéletrajzból. Természetesen nincs jó vagy rossz válasz, hiszen munkakörtől függően előnyösebb lehet az egyéni vagy éppen a csapatsport.
Mindkettőnek megvan az előnye, mert az egyéni sportban az illető magára van utalva, csak rajta múlik, hogy egy versenyen mit hoz ki magából. A csapatsportban viszont lehetnek gyengébb napjaid. Lehet, hogy éppen bal lábbal keltél fel, mert egy jó csapat megtalálja a balanszot, segíti azokat, akik aznap nincsenek a csúcsformában, mert tudják, hogy velük is megtörténhet ugyanez.
János felvetése mentén egy ideális jelölt egyéni és csapatsportot is űzött vagy űz, így mindkét alapszituációban megtalálja a helyét. Persze nem lehet elvárás mindenkitől, hogy szakmai karrierját megelőzően olimpiai bajnok legyen egyéniben és csapatban, de az alapvető készségek nagyon is hasznosak tudnak lenni.
Az összetartást, a csapatmunkát láttam múlt héten az U18-as röplabda-válogatottunk részéről az Európa-bajnokságon. Csütörtökön Bulgáriával játszott a csapat, a bolgárok 2 nyertes szett után fordultak rá a harmadik szettre. 4-4-nél jártunk, én már elkönyveltem magamban, hogy veszítünk, de a csapat nem így gondolta. Több hullámhegy és -völgy után 25-18-ra megnyerték a szettet, majd a következő kettőt is. Így 3-2re legyőzték a bolgárokat és bekerültek az elődöntőbe.
Ott a törökök 3-1-re nyertek, vasárnap így a bronzéremért játszottak a lányok. Meglepetésre azonban 3-1-re nyert a magyar csapat a franciák ellen, így a harmadik helyet szerezték meg. Mindezt úgy, hogy a csoportkörben a franciák 3-2-re megnyerték a meccset a magyarok ellen.
A foci vb árnyékában kisebb érdeklődés kíséri a többi sportágat, sőt a röplabda nem felkapott sportág (még), pedig szurkolói szemmel is rendkívül izgalmas. Ha a csapat nincs jó passzban, nem jó a kommunikáció a tagok között, az azonnal megjelenik a pontszámban.
Apropó egyéni vs. csapatteljesítmény. Örök dilemma egy szervezetben a teljesítmény értékelésekor, hogy fontos egy személynél a csapatmunka, ám az év végén mégis az egyéni teljesítményt értékeljük. A röplabdában azt mondják, mindegy ki szerzi a pontot, a csapatnak kell nyernie. Mégis vannak ranglisták a pontokkal. Nem furcsa ez? ![]()
akoskuti hozzászólásai