„Mi az az optimális valutaövezet és hogy jön ez a futáshoz? Egyáltalán, mi az az egészséges fizetőeszköz?” – írt rám privátban a hétfői cikkem kapcsán Anna Sipos. Nem értettem, mi a problémája, aztán átolvastam még egyszer a cikket. És rájöttem, hogy mi a baj.

Épp azokkal az elvekkel mentem szembe (nehezen érthető, illetve a gondolatmenetbe nem illeszkedő kifejezések), amiket eddig képviseltem. Bevallom, elkapott a hév és az újraolvasásnál nem figyeltem ezekre. Mák, hogy ilyen gyorsan kapok visszajelzéseket, mert így tudok korrigálni – szóval köszi Anna.

Visszatérve a valutaövezetre. Képzeld el Alfát. Alfa egy kis közösség pékekkel, gazdákkal, bányászokkal. Eleinte önellátók, aztán a közösség bővülésével megjelenik a termékfelesleg. A feleslegek révén pedig kialakul a cserekereskedelem: kenyeret búzáért, búzát kőért, követ kenyérért.

Működik, de nehézkes. Mi van, ha nem jó a termés? Ha nem kell több kő, de kell több kenyér? Van aki kenyeret akar, de nem kapja meg a kőért; van aki követ akar, de nincs elég búzája – nehéz térben és időben az igényeket egyszerre kielégíteni. Sőt, gondot okoz a cserearányok kialakítása, változása. Ki mondja meg, hogy mennyi követ ér a búza? Mennyit kenyeret kapok a búzáért? A közösség alakítja, de ez is időigényes folyamat.

Megoldás, ha bevezetnek egy közös valamit, a pénzt. A pénz révén az élet egyszerűbb: nem csak az lesz a jó partner, akivel pontosan megegyezik a keresett és kínált áru jellege, mennyisége; azaz szétválik térben és időben az eladás és a vétel.

Alfa mellett ott van Béta. Hasonló közösség és gazdasági ritmus. Ha Alfában hurráoptimizmus van, Bétában is. Ha Alfa szenved, Béta is. Ha a két közösség azonos pénzt használ, akkor szélesebb a termékek kínálata, bővül a kereslet; és a közös pénz miatt továbbra is gördülékenyek az ügyletek.

Mindeközben az Alfát szegélyező folyó másik partján kifejlődik Gamma. A Gamma közösség más ritmusban éli az életét. Amikor Alfában és Bétában pörög az üzlet; Gamma közösségben nem megy a szekér. És ez látszik a kereskedelemben is.
Az egyik közösség épp akkor termelne sokat és adná olcsón, amikor a másik nem tud vásárolni. Az egyik közösségnek épp akkor kellene több kő, amikor a másikban nem tudják növelni a bányászati kapacitásokat.

Az egyensúly felborul, feszültségek alakulnak ki; termékfelesleg és termékhiány egyszerre lesz jelen a hármas közösségben. Ha a munkaerő, a tőke nem mozog a régión belül, akkor a túlkínálatot nem lehet enyhíteni, a túlkeresletet nem lehet kielégíteni.
Ha Alfa pörög, de Gamma nem, akkor Gammából ideális esetben a felesleges munkaerő át tud menni Alfába. A tőke ugyanígy, a nagyobb hozamot nyújtó projektekbe, régiókba mozdul.

Nagyon leegyszerűsítve az optimális valutaövezet alapja a tőke és munka szabad áramlása, illetve a tagok hasonló gazdasági ciklusa. Mint amikor a parketten a tagok egymással, és nem egymás mellett táncolnak. (kép: pixabay)