60 milliárd euróra növekedett hazánk devizatartaléka idén áprilisban – adta hírül az Magyar Nemzeti Bank még május 8-án. 10 évvel ezelőtt Peti barátommal sétáltunk Budapesten a Lánchídnál egy nyári este, amikor megszólított minket két dán turista. Egyikük három darab 20 ezer forintost lobogtatott a kezében és arról érdeklődött, hogy ez a pénz soknak számít-e Budapesten. Petivel felröhögtünk, azóta szállóigénkké vált az „az sok?” kifejezés.

A devizatartalék kapcsán a 60 milliárd eurós összeg sokaknak felfoghatatlan. Ha ezt 20 ezer forintos bankjegyekben egymás mellé tennénk, akkor az Egyenlítőt több, mint négyszer érné körbe. A devizatartalékra úgy érdemes tekinteni, mint egy malacperselyre. Az egész ország, azaz mindannyiunk malacperselyére. A neve is mutatja, ez egy vésztartalék. Akkor van rá szükség, amikor baj van. Azért, hogy az a baj a lehetőség szerint minél kisebb legyen.

Ki mondja meg, hogy mennyi pénzt tegyünk bele? Erre vannak különböző, nemzetközileg elfogadott és bejáratott szabályok. Van olyan értelmezés, miszerint a hazai magánszemélyek, vállalatok külföldi importját (áru- és szolgáltatások behozatala) alapul véve legalább három hónapnak megfelelő összeget tegyünk bele a perselybe. Ha romlik a világban a hangulat, kialakul egy pénzügyi válság (pl. 1998-as, 2011-es válságok, pandémia, orosz-ukrán háború), akkor hirtelen mindenki nagyon óvatossá válik a világban és ilyenkor kapóra jön a devizatartalék.

Hasonló megfontolásból van olyan szabály, miszerint az állam, a vállalatok, a lakosság, a bankszektor éven belül lejáró és nem hazai szereplők felé fennálló adósságát veszi alapul. A megfontolás hasonló: amikor baj van a világban, akkor se álljon le a gazdaság, menjenek a gyárak, jöjjenek az áruk. A fenti két mutatón kívül más szabályok is vannak, de mindegyik a hazai szereplők, az állam fizetőképességének megőrzését tekinti elsődlegesnek.

Ez világos, de akkor hogyan jön ide az arany? Miért zsákolta az MNB, illetve később más jegybankok az aranyat? A devizatartalék szemléltetésére eddig az 20 ezer forintos bankót használtam, de valójában nem ebből áll a devizatartalék. A perselyben a legtöbbször az eurózóna tagjainak állampapírjai, dolláros állampapírok, illetve bankbetétek vannak. Ezek teszik ki a devizatartalék közel 75%-át.

A maradék 25%-ért felel hazánk esetében az arany. Az arany súlya egyébként 2018 előtt 1% alatti volt, 2021-ben nőtt 10% fölé és utána az arany árfolyamának emelkedésével nőtt a mostani 25%-ra a súlya. Ez nem számít kirívónak, a lengyeleknél 30%, a románoknál 20%, míg a cseheknél 6% körüli az arány.

Ha ilyen jó a devizatartalék, akkor miért nem tartunk belőle többet? A devizatartalék biztonságos pénzügyi eszközöket takar, amik jellemzően alacsony kamatozásúak. A nagy devizatartalék elkényelmesítheti az állami szereplőket és így pl. bőkezűbb lehet a költségvetés. Illetve áttételesen magasabb inflációt is eredményezhet. A lényeg, hogy túl sok és túl kevés is okozhat bajt egy országnak, csak másképpen. 🤷‍♂️