Kezdetnek nem rossz – nézett rám mosolyogva pályám elején az első élő rádióinterjúm után 2005-ben az akkori főnököm, Sarkadi-Szabó Kornél. Én nagyon nem így éreztem.

Izzadtam, dadogtam, remegtem, hadartam, ööö-ztem az alatt a két perc alatt. Pedig csak egy sima tőzsdezárást kellett volna levezényelni a részvényárfolyamok felsorolásával, az EUR/HUF és USD/HUF aktuális szintjének elmondásával és az aznapi globális események 2-3 mondatos összefoglalásával. Szerintem borzalmas volt, de ő mégis hitt bennem. Amiért azóta is rettenetesen hálás vagyok.

Pályám során több, mint 2000 előadást tartottam a néhány perces napindítótól kezdve az egyórás podcastig vagy rádióinterjúig, illetve televíziós szereplésekig. Mára eljutottam oda, hogy ha valaki percekig beszél, de nem mond semmit, akkor egyszerűen átkapcsolok egy másik csatornára vagy valami izgalmasabbal foglalkozom.

Mert az előadás, a nyilvános szereplés tanulható. Nem kell tökéletesnek lennie, sőt, a legemlékezetesebb előadások szerintem azok, ahol az előadók magukat adták. Ahol őszinték voltak, ahol vállalták magukat.

Egy jó előadáshoz csak pár dologra kell figyelni. Nem kell mindig mindet szem előtt tartani, de minél többet veszel figyelembe, annál könnyebb lesz a közönség dolga. És persze neked annál többet kell dolgoznod.

  • Mi az üzenet? mi az a 2-3 mondat, amit azoknál mondanál el, akik nem hallottak/ láttak téged? ld. a Rolls Rolls hajtómű, ami közvetve összeköti az embereket és a kultúrákat;
  • Ki a hallgatóság, mennyire profik, mennyire szakértők? a szakzsargon elfér, ha profiknak tartasz előadást, a laikusoknak nagyon fontosak a mindennapi, egyszerű, könnyen befogadható példák;
  • Mese, történet, személyes példa – meséken nőttünk fel, a történetek, a hősök, a gonosz szereplők segítik a befogadást és az üzenet átvételét. Legjobb, ha az előadó saját életéből merít ötletet;
  • Érzelmek, mivel számos kutatás alapján a memóriánk jobban működik, ha a tényekhez érzelmek is párosulnak;
  • A kevesebb sokszor több – nem kell feltétlenül kitölteni a 20-30 percet, ha egyébként az előadás kényelmesen belefér 10 percbe. a plusz idő az előadónak és a hallgatónak is plusz erőfeszítés. Miért ne spóroljunk?
  • A prezentáció témától függően fontos, de még a legjobb prezi is minimálisan ad csak az összképhez. Egy zsúfolt prezi viszont garantáltan elvesz az élményből, mert amíg a hallgató azzal van elfoglalva, addig nem figyel rád;
  • Az előadásoknak van egy fordított U-alakú görbéje, azaz az eleje és a vége a legizgalmasabb. Épp ezért érdemes a végén ráerősíteni az üzenetre, hogy biztosan elvigye a hallgató.

Ha ezt a hét tényezőt végiggondolod, akkor már tettél a hallgatóságért és magadért. És akkor legközelebb is téged hívnak. És nem csak a pozíció, hanem a személyed miatt.

(a kép a JVSZ konferencián készült 2019-ben)