A forint árfolyam-ingadozása a láthatatlan devizaadó, amit nem a NAV-nak fizetnek a cégek – írja ma reggeli cikkében Béri Zsófia és Jagadics Bálint.

Nagyon tetszett a szerzők gondolatmenete, hogy a hazai KKV-k esetében a 6-10%-os működési haszonkulcshoz (EBIT/árbevétel) viszonyítva az árfolyamvédelmi ügyletek akár 1-2%-ot is jelenthetnek éves szinten. Ez strukturális hátrányt jelent a hazai cégeknek, amikor az eurózónában működő cégekkel versenyeznek.

A felvetés szerintem rendben van, de sok kérdés merült fel bennem. A cikken felbuzdulva megnéztem, hogy tavaly az autóipari beszállítói láncban milyen működési haszonkulcsok voltak idehaza. A hazai autógyárak esetében 2-4% volt ezek értéke tavaly (egyedi tételeket nem vettem figyelembe). Egy szinttel lejjebb, a Tier 1-es beszállítók kapcsán 5-6%-os kulcsok voltak jellemzők.

Miért csalóka ugyanakkor pusztán a számokat tekinteni? Mert az autóipari ellátási láncok alakulása szorosan összefügg a közepes jövedelmi csapdával, amiben számos tanulmány szerint Magyarország jelenleg van. Az autóipari szereplők jellemzően az értéklánc kisebb hozzáadott értéket adó elemeit hozták Magyarországra (gyártás). Míg a magasabbat adó fejlesztés, illetve értékesítés jellemzően az anyavállalati központokban összpontosul (vannak már itthon is K+F központok, de kisebb súllyal).

Azok a magyar cégek, akik ezekhez a láncokhoz csatlakoztak, jellemzően alacsonyabb árakkal és bérekkel tudtak versenyezni. Így a plusz, a hozzáadott érték nem a hazai cégeknél csapódik le, hanem az értékláncok vezetőinél, jellemzően külföldi cégeknél.

Az euró bevezetése csökkenti a hazai KKV-k versenyhátrányát. Érdemi előrelépést azonban az jelentene, ha a hazai cégek az értéklánc elejében, azaz az innovációban, a K+F-ben, a tudástranszferben, a hatékonyságban lépnének szintet. Mert így a hozzáadott érték a hazai cégeknél csapódna le és közvetve a működési haszonkulcsuk is bővülhet. És akkor már kevésbé releváns az, hogy euró vagy éppen forint a fizetőeszköz.

A forint megítélését a gazdaságpolitika hitelessége adja, ami kormányzati és jegybanki felelősség. Az oktatási-fejlesztési témákban viszont a kormányzat és a magánszektor együttműködése a kulcs. Hogy ki tudjunk törni a közepes jövedelmi csapdából.