„Jobb, ha a másodfokú egyenlet megoldóképletébe botlik bele a gyerek, mintha valami fontosabb dolgot rontana el az életben” – emelte ki előadásának egyik fő üzenetét Anna Ilona Sipos múlt csütörtökön, a második moneytime prezentációs workshopon. A hosszú hétvége előtt szántunk időt az előadásokra, visszajelzésekre, kapcsolódásokra.

Anna matekból is penge, de nem (csak) ez maradt meg bennem az első találkozásunk alkalmával. Hanem az, amit csak úgy mellékesen odavetett nekem: véletlenül belekerült egy projektbe, ahol műholdat terveztek. Csak így, véletlenül. 😎

Az előadásában az iskolások matek- és fizikakorrepetálása volt a kiindulópont. Rengeteg tapasztalatot szerzett közben és rájött, hogyan lehetne másképp tanítani a matekot. Hogy az emberek szeressék, illetve akár stressz kezelésére is tudják használni.

A matek, illetve a szereplés iránti szenvedély az első másodperctől kezdve megvolt. Anna kitöltötte a teret, otthonosan mozgott a színpadon. Beszéde közben többször a lépéseivel és a kézmozdulataival adott nyomatékot a mondandójának, amik teljesen szinkronban voltak. Mindezt egy egyszerű, letisztult diasorral párosította, amit könnyű volt befogadni.

A másik előadónk Peter Roskó volt, aki filmproducerként dolgozik és egy új filmről, illetve annak forgatókönyvéről tartott előadást. A fordulatos és izgalmakban, igaz történeten alapuló történet a XX. század elején, Európában játszódik – a tartalmat illetően több részletet nem szeretnék megosztani.

Az előadásban különösen tetszett Péter lelkesedése, ahogyan a történetről, illetve az egyes szereplők jellemzőiről beszélt. A közönség nem volt járatos a filmes világban, de Péter végig fogta a kezünket: ha valami szakmai kifejezést használt, rögtön elmagyarázta, körbeírta azt. Így nekünk, laikusoknak is evidens volt a gondolatmenet, nem vesztettük el a fonalat.

És mindez megfontolt, lendületes beszéddel, hatásos szünetekkel, jól eltalált hangsúlyokkal párosult – azt rögtön éreztük, hogy nem ez az első (és nem is az utolsó) szereplése volt a színpadon. Mindez remek gesztikulációval párosult, Péter élt a színpadon. Volt, hogy nem jutott eszébe egy név, nem blokkolt le, hanem simán továbblépett. És később, amikor eszébe jutott, visszautalt rá. Így nem maradt bennünk hiányérzet.

És ne feledkezzünk meg Krisztián JAKABról, aki lassan törzsvendég lesz a prezis workshopokon. Bár (még) nem adott elő, releváns visszajelzései mindannyiunkat segítettek. Amiért különösen hálás vagyok neki, hogy egy előző alkalommal már beszéltünk arról, hogy ha valami váratlan történik a színpadon, akkor a közönség átveszi az előadó reakcióját.

Ha az előadó nem blokkol le és beszél tovább, akkor a közönség azt érzékeli, hogy nem történt semmi. Pont amikor a gyerek megsérül és nézi a szülőt, hogy pánikba esik-e. Ha igen, akkor a gyerek sír. Ha nem, akkor a gyerek sem. Krisztián pedig már erre is figyelt és meg is említette Anna előadása kapcsán, amikor váratlanul megszólalt az üzlet riasztója.

Folyt. köv. hamarosan 🤝