– Hullafáradt voltam, amikor megérkeztem. Most meg úgy fel vagyok pörögve, hogy nem is tudom, hogy fogok elaludni ma – mondta nekem csillogó szemekkel Krisztián, amikor elbúcsúztunk hétfő este. Prezentációs workshopot tartottam a notalone közösség tagjainak, illetve tagjaival. Három résztvevő vállalta, hogy maximum 18 percben ad elő nekünk. Ezt követően pedig visszajelzést adunk az erősségekről és a tartalom, forma kapcsán a finomhangolási lehetőségekről.

A programot megelőzően attól tartottam, hogy majd harapófogóval kell kihúzni a visszajelzéseket a közönségből. Hogy lesznek kínos pillanatok és az eredetileg tervezett 2 órát is küzdelem lesz kitölteni. Nem így lett. Közel három órát töltöttünk együtt és az egyedüli nehézséget az jelentette, hogyan tartsam be az időbeli kereteket. Őrület.

A közönség rengeteg visszajelzést adott, a résztvevők egymásra is reflektáltak, amire válaszul az előadók is újabb gondolatokat osztottak meg. Olyan érzés volt, mint amikor a pezsgőtabletta eléri a vízzel teli pohár alját – és szinte szétrobban a pezsgéstől a pohár.

Az első előadást Beáta Zádori tartotta, aki már a prezentációjával is meglepetést okozott. Bea különböző filmekből vett képekkel illusztrálta szervezetfejlesztői/HR-es és coach tapasztalatát. A jelenetekhez konkrét munkaügyi szituációkat kapcsolt, szó esett vezető vs. szakértői szerepről, vezetői típusokról és attitűdökről, a HR-esek szervezeten belüli duális szerepéről, illetve az átszervezéseket érintő dilemmákról. És ezekhez kapcsolódóan Bea meglátásairól és döntéseiről. A személyes példák, esetek mellett az aktuális történetekhez illeszkedő beszédtempó, hangsúlyozás tette igazán hatásossá Bea prezentációját.

Ákos Nagy az értékesítési, eladási technikákról beszélt előadásában; amit személyes ingvásárlási élményével is fűszerezett (egyik diáján mindössze egy fehér ing szerepelt, imádtuk). Ezen keresztül világított rá, hogy mekkora különbség van rábeszélés és rávilágítás között és hogy egy értékesítési folyamatban egészen eltérő eredménye van a két attitűdnek. Az előadásban azt az állítást is meg tudta cáfolni, hogy egy jó sales-es mindent elad. A prezentáció letisztultsága mellett a közönség bevonása, a személyes sztorik beépítése, illetve a beszédében a szünetekkel való mesteri játéka nyűgözött le.

Ancilla Bernstein már az első mondatával megpörgette a földgömböt, mert előadásában a dél-amerikai és közel-keleti ingatlanpiaci befektetési lehetőségekről beszélt. A szakmaiságot megtartva vázolt átfogó és kiegyensúlyozott képet az előnyök és a kockázatok kapcsán. Nagyon értékesnek tartottuk, amikor a személyes példáin keresztül mutatta be tanácsadói szerepét. Ami lehengerelt engem, hogy Ancilla technikai okok miatt prezentáció nélkül adott elő, mégis probléma nélkül tartotta fenn a figyelmünket metaforákkal, vizuális utalásokkal és dinamikus beszédtempójával.

És hogy lesz-e folytatás? Nagy valószínűséggel igen. A kérdés már csak az, hogy mennyi előadóval. 😉