Ne arra figyelj, hogy megkerestél-e minden forintot a cégeddel; hanem arra, hogy csak annyit bukj, amit még elbír a cég – foglalta össze változásmenedzsment témájú előadását Benjamin Lakatos a Corvinus Egyetemen tegnap.

Az előadás a MET-csoport vezetési, szervezetfejlesztési dilemmáit taglalta a 2007-es indulása óta. 10 ember könnyen dolgozik magyarul egy irodában. De 1400 fő, 22 országban? Az más kávéház. Oda kell egy közös nyelv, az angol. És azon belül egy egységes nyelv, hogy a szavak alatt mindenki ugyanazt értse.

Az előadás nekem pénzügyi, vezetői és kommunikációs szempontból is meggyőző volt. A kérdésekkel együtt közel másfél órás előadás közben csak azért vettem elő a telefont, hogy fotózzak és jegyzeteket készítsek. Az általában ilyenkor jellemző telefonnyomkodásra nem éreztem késztetést.

Zseniális húzás volt, hogy Benjámin az elején felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek legyen az előadás végére egy egy mondatos tanulsága. Amivel hazamegy. És amivel az előadó azt is biztosította, hogy a közönség végig figyeljen.

Vizuálisan klassz ötlet volt kis piros jelzéseket tenni a prezentációba, így aki esetleg elkalandozott, fel tudta venni a fonalat a sarokpontok kapcsán.

Az előadást számos céges példa, sztori színesítette. Ami szerintem kifejezetten jól működött, hogy az egyetemisták számára még kevésbé megfogható energetikai, pénzügyi témákat egyszerű párhuzamokkal mutatta be. Ezt kevesen tudják, itt az egyetemi közönség miatt kellett és jól működött.

Ami megragadott engem, azok a személyes történetek. Amikor érezhetően csillogott az előadó szeme. És ilyenkor síri csend volt a IV-es előadóban, mert ehhez nagyon is tudtak kapcsolódni a diákok.

Diákok. Mi is volt az apropó, hogy kerültem én oda tegnap? Véletlenül. Csak beestem, mint Acolatse gólja múlt pénteken a Fradi-Diósgyőr meccsen. És így volt lehetőségem személyesen is gratulálni a téma doyenjének, volt tanáromnak, a házigazda Miklós Dobáknak az MTA Arany Életmű díjáért. 🤝