Tegnap Kurali Zoltán, az MNB alelnöke jelezte egy varsói konferencián, hogy a forint erősödése növeli az MNB mozgásterét a kamatcsökkentések tekintetében, de biztosat csak a júniusi kamatdöntésnél mondanak majd. Ez tankönyvi példája a szóbeli, azaz verbális intervenciónak – már az MNB sem komfortos a gyors ütemű és markáns forinterősödéssel.

Az utóbbi hetekben rengetegen hívtak engem is (!), hogy mi lehet az alja az EUR/HUF-árfolyamnak. Röviden: az inflációs kilátások miatt a monetáris politika több, mint egy éve szigorú, héja üzemmódban van. A fiskális politika laza, galamb üzemmódban volt, ám az elmúlt hetekben egyrészt érdemben csökkent hazánk kockázati prémiuma, másrészt érlelődik egy szigorúbb, héja üzemmódú fiskális politika. Ezek, ha nem veszünk figyelembe egyéb tényezőket, alapvetően erősebb forintot eredményeznek.

Az MNB 2023-ban adott ki egy elemzést az árfolyam fogyasztói árakat érintő hatásairól: akkor azt írták, hogy 1 százalékkal leértékeltebb árfolyam 0,25–0,35 százalékkal emeli meg a fogyasztói árakat egy év alatt. Az árak általában lefelé rugalmatlanabbak, tehát kérdéses, hogy ez a hatás fordítva és azonos mértékben igaz. Valamekkora mértékben van hatása az importárakra nézve a forint erősödésének.

Mivel az MNB 5-8 negyedévre tekint előre, ezért az idei év végi, 4,8-4,9%-es inflációs adat miatt aggodalmat is enyhítheti az elmúlt hetek forinterősödése, ha tartósan így marad. Ha az MNB további kamatcsökkentés(eke)t hajt végre, az szűkíti a kamatfelárat, csökkenti a forinteszközök vonzerejét, ami viszont a jelenleginél magasabb árfolyamokat indokolna. Róka fogta csuka.

A fő kérdés azonban szerintem nem is ez, hanem a forinterősödés egyénekre, vállalkozásokra vonatkozó hatása. Vezető elemzőként sokat és sokszor beszéltünk az ügyfeleknek az árfolyamról. Egyszer egy nyíregyházi ügyféltalálkozón mondta egy ügyfél, hogy az elemzői vízió olyan, mint az időjárásjelentés. Vagy bejön vagy nem.

Ez a megjegyzés fájt, de ennek nyomán született egy zseniális ötletem. Ahelyett, hogy az árfolyam-előrejelzésen rugózunk, inkább teszteljük, stresszeljük az ügyfél üzleti tervét. Hogyan reagál 390-es, 370-es, 350-es, 330-as EUR/HUF árfolyamra? Hogy alakulnak a bevételek, ráfordítások? Elbírja-e a marzs az erősebb/gyengébb forintot? Mert ha nem, ha szorít a cipő, a bankok komplex deviza- és kamatfedezeti ügyleteket képesek összeállítani az ügyfeleknek.

Mennyivel izgalmasabb és értékesebb, ha arról beszélgetünk, hogyan védjük meg különböző kombinált fedezeti ügyletekkel az ügyfelek profitját. Ahelyett, hogy elméleti vitát folytatunk az előrejelzésről, a módszertanról. Ami amúgy az elemzőnek izgalmas, de nem oldja meg a vállalkozás problémáit. Mert ugye a nap végén az ügyfeleknek teremtett értékből kell finanszírozni az elemzőt is. 🤷‍♂️