„Ebben a pályában egy büdös centi nem maradt” – mondta tavaly Tótka Bence a párizsi olimpián, miután a kajak páros 500 méteres versenyszámban ezüstérmet szereztek Nádas Bencével.

Hasonló érzésem volt a tegnapi WizzAir félmaraton után, még akkor is, ha a 2:09.40-es idő életem eddigi leggyengébb teljesítménye volt időben. Mégis boldogabbnak éreztem magam a befutó után, amikor edzőtársammal és barátommal, Csaba-val totyorogtunk, hogy átvegyük a befutóérmeinket.

Egyrészt, mert ütemezett volt a felkészülésünk: majdnem minden héten futottunk egyre nagyobb és nagyobb távokat, azaz jól építkeztünk, megvolt a stratégiánk. Másrészt ez mint egy projekt összekovácsolt bennünket, húztuk is egymást azokon a napokon, amikor valamelyikünk éppen kevésbé volt motivált a futásban (ez amúgy sokszor én voltam, nem egyszer történt meg, hogy nem volt kedvem futni, de a végén hálás voltam Csabának, hogy kimentünk futni).

Lényegében ez is egy projekt volt, amit teljesítettünk. Lehet, hogy ment volna egyes szakaszokon gyorsabban is, de ez volt az első félmaratonom, ahol egyszer sem akartam meghalni menetközben. Nyilván a tempő is lassabb volt a 10-15 évvel ezelőttihez képest, de a hangsúly nálunk nem az időn, hanem azon volt, hogy beérjünk és közben ne haljunk meg. Ez pedig sikerült.

A projektalapú gondolkodás az élet dolgairól nem újkeletű, a kedvenc üzleti coach-om, Csilla szokta ezt emlegetni a heti szeánszainkon a hashtag#notalone csoportban. Az álláskeresés is egy projekt, ennek is így érdemes nekiállni, ez vezet a sikerhez.

Persze a siker alatt mindenki mást érthet. Csilla például egyszer említette, hogy a futást nem tartja jó ötletnek a mai teljesítményorientált világban. Reggeltől estig dolgozunk valahol, hajtjuk a teljesítményt, azután elmegyünk futni, ami szintén a teljesítményről, a határok leküzdéséről szól – így pedig nincs balansz, nehéz feltöltődni, kiegyensúlyozottá válni a pörgés közepette. Nem beszélve a térd és az ízületek kopásáról.

Ezzel tisztában vagyok, vagyunk, de nehéz lesz lemondanom a futás élményéről. Főleg, ha megint Csabival készülünk együtt, mert az nagyon sokat adott pluszban. Apropó, csütörtökön indul a 70-es cirkáló bajnokság a Balatonon. Ki jön? ⛵ 😄