Gábor 43 éves, járványtagadó. Volt. 9 nap alatt vitte el a koronavírus. Az elején még csak köhögésre, torokfájásra panaszkodott, aztán pár óra leforgása alatt lett nagyon rosszul. A családja, barátai mindent megtettek érte; de ő még akkor is csak azt hajtogatta, hogy ez a járvány kamu; az egész Bill Gates ötlete. Makacssága miatt kórházba már csak az utolsó utáni pillanatban került, nem tudták megmenteni az életét.
A történetnek nagyon sok olvasata van, ám most az a fontos, hogy Gábor szinte vakon ragaszkodott az álláspontjához és fel sem merült benne, hogy változtasson rajta. Az angol szakirodalom ezt confirmation bias-nek, azaz megerősítési torzításnak nevezi. A lényege, hogy az agy a frissen beérkező, releváns információt csak akkor veszi figyelembe, amennyiben az megerősít, támogat egy korábban kialakított álláspontot.
Ha az újonnan érkező információ (baráti tanács, internetes cikk, könyvrészlet, rádiós beszélgetés, céges kommunikáció stb.) ennek ellentmond, akkor az agy azt nagy részben szelektálja, vagyis az új információ a kukában végzi.
Megint az agytörzs
Evolúciós szempontból természetesen megvolt az előnye, hogy az ősember bejáratott szokásokkal (vadászati, gyűjtögetési eljárások, rituálék) rendelkezett, mert így biztosítani lehetett a fajfenntartást. Például, ha az ősember vadászat közben szembekerült egy nagyobb állattal, akkor az ösztöne azt diktálta, hogy az állat méretének és a saját túlélési esélyeinek mérlegelése után azonnal menekülőre fogja. Ha csordában vadászott, akkor a túlélési esélyek jelentősen megnövekedtek.
Az agyban a túlélésért felelős – és pontosan ebből kifolyólag a villámgyors – döntések alapvetően az agytörzsben születnek. Ennek legfontosabb célja a szaporodás, a légzés, a táplálkozás biztosítása. Mivel az újonnan beérkező információk, impulzusok kiértékelése, feldolgozása és a komplexebb döntések plusz időt igényelnek; ezért az agy a túlélést szem előtt tartva a minél rövidebb, egyszerűbb megoldások felé orientálódik. Ez az evolúciós magyarázata a megerősítési torzításnak is.
Történetileg Thuküdidész írt a peloponnészoszi háborúról szóló értekezésében arról, hogy az emberek szelektíven, felemásan értékelik a körülöttük lévő világot. Wason egyes számokkal végzett kísérletei kapcsán 1960-ban azonosította ezt a torzítást, de még nem használta a konkrét elnevezést. Ezt először a Mynatt-Doherty-Tweney trió tette meg, később Nickerson is tudatosan használta a megnevezést a tanulmányában.
Már fel sem tűnik a mindennapokban
A torzítás miatt az ember hajlamos felülsúlyozni azokat az érveket, tényezőket; amelyek a saját álláspontját támogatják, és alulsúlyozni azokat, amelyek az ellentétes nézőpontot erősítik. Ez hatványozottan így van akkor, ha a téma kiemelt fontossággal bír vagy éppen valakinek személyes érintettsége van benne.
Ez azért problémás, mert a torzított, szubjektív, egyoldalúan értelmezett világkép, vélemény a viselkedésre, döntésre, kommunikációra is visszahat. Gábor példája arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem volt hajlandó mérlegelni, elfogadni a koronavírus kapcsán az övével ellentétes nézeteket, így az végül az életébe került. Rövid időtávot tekintve azonban nem minden torzításnak van ilyen tragikus kimenetele.
A legnagyobb probléma a confirmation bias jelenlétével, hogy a mindennapi viselkedésre is visszahat. Egyik nőismerősöm például nagyon sok csalódást élt meg a párkapcsolataiban, ezért kialakította azt a véleményét, hogy minden férfi disznó (de gondolhatunk itt a minden nő kurva megbélyegzésre is).
Ezt az álláspontját a saját tapasztalataira, megéléseire alapozta és később minden férfihoz így viszonyult. Ezért kapcsolatai akaratlanul is zátonyra futottak, mivel a későbbi, potenciális csalódástól félve egyáltalán nem szavazta meg a kellő bizalmat a partnereinek, így véleménye minden esetben önbeteljesítő jóslattá vált.
Statisztika? Az meg minek?
A legtöbb felmérés alapján az emberek jobban félnek a repülő lezuhanásától mint egy autós balesettől. Pedig a statisztikák alapján 100x nagyobb az esélye annak, hogy valaki autóbalesetben hal meg, mint annak, hogy repülővel lezuhan és meghal. Ebben azért szerepe van annak is, hogy az autóban ülve látszólag a sofőr kezében van a kontroll. Ezzel szemben a repülőgépen csak a pilótákra, a stewardessekre és az elektronikára hagyatkozhatunk utasként. Mégis utasok tömegei hőzöngenek és követelik a biztonsági előírások szigorítását, ha egy repülőgép lezuhan; míg egy autóbalesetnél alig érzékelünk ilyen szándékot.
A tőzsdén egyes befektetéseknél nagyon gyakori példa, hogy egy részvény vagy kötvény tulajdonosaként csak azokat a híreket olvassa az ember, amelyek megerősítik a véleményét. Tehát egy olajipari részvény tulajdonosa nagyon örül annak, ha a részvénytársaság újabb olajmezőt talál, ám hidegen hagyja az a hír, hogy kiemelt támogatást kap a szélenergia, vízenergia (amely csökkentené az olaj iránti keresletet és így az olajtársaság hosszú távú profitpályáját is).
Hasonló példákra bukkanhatunk a közösségi médiában: a facebook kapcsán rendszeresen elhangzik, hogy a hírfolyamot olyan oldalakkal, bejegyzésekkel tölti fel, amely a felhasználó érdeklődésének, a korábban megnézett vagy követett oldalaival összhangban van. A platform a megerősítési torzításra épít azért, hogy a felhasználó minél több időt töltsön rajta; hiszen így több reklámot lát és még több pénzt generál a facebook számára.
De ugyanez a helyet az autóiparban is. A Tesla folyamatosan dolgozik az önvezető autók fejlesztésén, mégis attól hangos a sajtó, hogy hány baleset történt a rendszer meghibásodása miatt. A sztoriban elmélyedve egészen más eredményt kapunk, ha összehasonlítjuk a teljes baleseti számot a teljes megtett kilométerekkel a Tesla és a többi autó esetében. Ebből kiderül, hogy egy Tesla négyszer-ötször kisebb eséllyel lesz egy baleset résztvevője, mint a többi autómárka.
Hogyan védekezzünk a torzítás ellen?
A komplex gondolkodás időt és erőfeszítést igényel, mégis érdemes rászánni, mert elkerülhető vele egy nem kívánt, tudat alatti viselkedésváltozás. A legfontosabb egy adott téma kapcsán a pro és kontra érvek felsorakoztatása. Erre a legegyszerűbb módszer egy sima írólap vagy excel tábla. Fontos, hogy tények, adatok szerepeljenek rajta és ezek megbízható forrásból származzanak.
A döntési folyamat, a különböző érvek megjelenését és ütköztetését kedvenc filmem, a 12 dühös ember mutatja be zseniálisan, ahol egy gyilkossági ügy kapcsán percről percre kerülnek új megvilágításba az események és a tényezők.
A legfontosabb azonban az, hogy minden vélemény, álláspont kapcsán gondolkozz annak ellenkezőjén. Ha például valaki azt mondja, hogy a bitcoin egy remek befektetés, akkor érdemes utánajárni, hogy milyen érvek szólnak ellene. Ettől még lehet mellőzni vagy szeretni a bitcoint; de fontos, hogy megalapozott döntést hozz. És nem csak azért, mert pénzről van szó.
akoskuti hozzászólásai