Ahogy haladunk előre az időben, úgy érkeznek az egyes vakcinák hatásosságáról szóló hírek. Az egyik nap az derül ki, hogy vérrögképződési veszély alakult ki egyes vakcináknál. Következő nap azt harsogja a média, hogy bizonyos vakcinákban lényegében mentes ásványvíz van. Mindez ráadásul egy olyan pszichés helyzetben, amikor eleve a bezártság és a kijárási korlátozás fűszerezi a mindennapjainkat.
De hogyan reagálnak az emberek az oltást, a vakcinát érintő témákra? Ahogy felröppen egy hír egy-egy vakcina hatásosságáról vagy a komplikációkról, az azonnal megváltoztathatja a néző, az olvasó véleményét. Például először az AstraZeneca vakcinájáról derült ki, hogy vérrögképződést okoz, majd pedig hasonló hírek jelentek meg a versenytárs Johnson&Johnson oltóanyagáról is.
A média nyomán egyik napról a másikra számos ismerősöm változtatta meg véleményét az addig biztonságosnak hitt vakcina kapcsán. Ez persze nem megalapozott piackutatás a részemről, hiszen egy tucat ember véleménye egyáltalán nem tükrözi egy komplett népesség véleményét.
A legutóbbi brit kutatások alapján azonban a vérrög (pl. mélyvénás trombózis) minimum 200-szor nagyobb eséllyel alakul ki a fogamzásgátló szedése miatt, mint az AstraZeneca vakcinája alkalmazásakor. Ez az információ azonban nem generál naponta indulatokat a nők részéről; és az anyázó kommentek is elmaradnak a facebookon ennek kapcsán. Azt fontos látni, hogy nem az AstraZeneca vakcinája mellett vagy ellen érvelek, hanem arra hívom fel a figyelmet, hogy fontos elválasztani a véleményt a tudományos kísérletek, vizsgálatok adataitól.
Már a representativeness bias vizsgálatánál utaltam rá, hogy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az utcán sétálva vagy autót vezetve halunk meg, mintsem egy repülőgép lezuhanásakor. Az illusion of control jelensége miatt a sofőrök úgy vélik és érzik, hogy ők uralják az autót. Mégis, egy autós vagy vasúti balesetet, illetve repülőgépszerencsétlenséget követően visszaesik az emberek utazási kedve. Pedig egy légitársaságnak éppen az az érdeke, hogy növelje az ellenőrzésekre, vizsgálatokra fordított időt, illetve felgyorsítsa a flotta modernizációját egy szerencsétlenség után.
Egy amerikai tanulmány szerint ez csak az alacsonyabb profitabilitással működő cégekre igaz, mert ők nem engedhetik meg maguknak, hogy megismétlődjön a tragédia. A jobb pénzügyi helyzetben lévő cégek viszont éppen ellenkezőleg kivárnak, mert számukra egy következő repülőgépbalesetet pénzügyileg még nem okozna traumát. Azaz, ha racionálisan tekintjük, akkor a legbiztonságosabb egy adott katasztrófa után utazni egy olyan légitársasággal, amely kevésbé erős pénzügyileg.
Hozzá kell tennem, ezzel a kutatással vannak fenntartásaim. Korábban megtörtént, hogy egy légikatasztrófát követően két nappal utaztam repülővel, sőt pár évvel ezelőtt szeptember 11-én is repültem. De hogy célzottan egy gyengébb pénzügyi helyzetben lévő társasággal repüljek, azt még nekem is meg kell emésztenem. Nem csak pénzügyi elemzői tapasztalatom miatt; hanem azért is, mert itt már közrejátszik a hindsight bias is. Ez az a jelenség, amikor utólag visszanézve minden evidensnek és egyértelműnek tűnik. Viszont a múltbeli eseményeket nem lehet automatikusan kivetíteni a jövőre.
Visszatérve az autós balesetekre. Azt már korábbi kutatások megmutatták, hogy autózás közben egy baleset mellett elhaladva a sofőr, de még az utasok szerint is jóval nagyobb egy baleset veszélye. Ha egy filmben a nézők atomrobbanást látnak, akkor jóval nagyobb eséllyel várnak hasonló eseményt a valóságban. Amos Tversky és Daniel Kahneman erre is rámutatott 1973-as tanulmányában, amelyben az availability bias (elérhetőség, rendelkezésre állás) jelenségét vizsgálták.
Ennek lényege, hogy evolúciós (pl. túlélési) szempontból az agy bizonyos emlékekhez, eseményekhez nagyobb valószínűséget rendel és ezek gyakrabban térnek vissza az emlékezetbe egy döntéshozatal során. A kutatásban 152 embernek tették fel azt a kérdést, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott angol nyelvű szövegben melyikből van több: a K betűvel kezdődő szavakból vagy azokból, amelyekben a K betű harmadik helyen áll? 105-en, azaz válaszadók 70%-a azt választotta, hogy a K betűvel kezdődő szavak lennének többségben. Mert sokkal könnyebben jutott eszükbe olyan szó, ami K betűvel kezdődik. A valósában azonban csak feleannyi szó kezdődik K betűvel az angol nyelvben, mint ahány esetében a harmadik helyen K betű van.
Az egyszerűsítés a mindennapokban is működik. Ha a múlt héten gyomorrontásom lett volna a Hatlépcsősben elfogyasztott velős pirítós után, akkor a rákövetkező hetekben, ha szóba kerülne a velős pirítós, akkor biztosan óva intenék mindenkit a Hatlépcsős meglátogatásától. Pedig lehet, hogy az az étterem nem is tehet az én hasmenésemről, mert azt mondjuk egy másik étel vagy a bor váltotta ki.
Vagy ha megkérdezi valaki, hogy szerintem hol van jó étterem a Balaton körül, akkor mondtam volna nyolc helyet, ahol jártam. De lehet, hogy nem mondtam volna másik hármat, ahol minőségben, árban, kiszolgálásban, hangulatban még jobban járt volna a kérdező. De nekem csak az a nyolc étterem volt a fejemben, az volt nekem az elérhető és rendelkezésemre álló (available) információ.
A legfájdalmasabb az, amikor a befektetések témájában találkozom az availability bias jelenségével. Brókerek, üzletkötők, privát bankárok tömege izzad nap mint nap, hogy az ügyfelek számára a legjobb befektetéseket találja meg és magas hozamot érjen el. Ha már a fodrászok, a taxisok is a bitcoinról beszélgetnek, akkor az arra utal, hogy nagyon sok ember fejében ott van már ez a befektetési lehetőség.
De vajon hányan sztoriznak arról, hogy az elöregedő népesség tükrében temetkezési vállalatba, a globális járvány kapcsán online randialkalmazásba vagy a szigorodó közlekedési szabályok tükrében traffipaxokat gyártó cégbe fektessenek? Pedig lehet, hogy ezek a befektetések jobban passzolnának az ügyfél igényeihez. Csak éppen nem gondolt rá és nem szólt róla senki.
akoskuti hozzászólásai